Bejegyzések

Bejegyzések megjelenítése ebből a hónapból: november, 2011

A rénisten gyermekei

Kép
Egy ideje már élénk levelezést folytattam a Carcosa blog tagjaival és nem is akár milyen okból. Felajánlották, csatlakozzam egyrészt a Carcosa-család világának színesítéséhez, másrészt lehetőségem nyílott az általam kidolgozott területeken játszódó történetek írására és blogukon történő megjelentetésére is. A háttéranyag első darabja már olvasható is "A rénisten gyermekei" címmel.
Betekintést nyerhetünk egy alternatív 17. századi lapp - saami - közösségbe, köztük egy nem mindennapi, női Noaida - azaz sámán - felbukkanásába is.

Töprengés a magyar zsánerről

Kép
Szeptember 12-én jelent meg Jud naplójában ez a bejegyzés, milyen kár, hogy csak most bukkantam rá úgy egy hete... Mielőtt bárki tovább olvasna, érdemes áttanulmányozni, mi alapján fogalmazom meg saját meglátásaimat.

Sikoly

Kép
Sikoly
Tudod milyen a lélek sikolya? Egy utolsó kérés, csendes sírás. Lehet, hogy nem látja a nap sugara, de az ott van és hangzik folyvást.
Benne van a röpke mosolyban, ami elönti a felvett arcot, ám ha egyedül marad egy minutumban leesik és leteszi a harcot.
Összecsavar néma kötélként, éle metsző, művi penge. Tapasztalt, ravasz kés, tudja hova kell vágni a szívembe.
Boldogságot keresek, mint mindenki más, de a sikoly miatt nem megy. Lüktet ereimben, mint egy lemondó sóhajtás, az önsajnálat uram lett.
Ki hallja meg ezt a hangot? Ki lök előre félelmeim falán? Ki lesz az, aki megtöri a némaságot? Lehet, sosem látom meg az arcát...
Addig egyedül kell elviselnem ezt a csatát, amit magam keltettem. Magam, mert megint féltettem, elvisz a magány, hogy egyedül végezzem.
2000. október 22.