{6} - Innen-onnan



Az elmúlt időszak meglehetősen eseménydúsra sikeredett. Nem csak a nemzetközi sikeremnek köszönhetően, hanem mert a világ szerencsére nem áll meg és újabbnál újabb történések zajlanak azalatt is, hogy ezt a bejegyzést gépelem.

Ajánlásokkal kezdeném, azaz hogy legutóbb hol és mi jót/érdekeset olvastam a világhálót járva. Az első közöttük Jud naplója, ahol A közönség és a piac nyomában címet viselő bejegyzése felveti, hogy nem csak azt a kérdést érdemes feltenni, kiknek ír egy szerző, hanem melyik piacnak. Marketingvénával vagy abbéli tapasztalattal rendelkező szerzők előnyben? Angolszász szerzők könyveit olvasva rendre belefutok, hogy a szerző a sok barát, családtag nevén kívül alaposan belefoglalja az irodalmi ügynökének nevét is a köszöntőjébe. Magyarországon mért nem bevett szokás ez az eljárás? Örüljek neki, hogy nem így van, vagy sem?

Bartos Zsuzsa Íróskodás és az ötletek témafeldobásával késztetett válaszírásra, és hihetetlen, hogy hány ötletet kukázok ki x idő múlva. Némelyik tényleg nem éri meg, hogy feldolgozzam, párszor pedig más ötlettel való összevonás a megoldás, esetlen az átgyúrás. Jegyzetelni érdemes, nem egy jó ötletem eltűnt volna az Akasha-krónikában ( :D ), ha nem firkantom le.

Számtalanszor jártam fel Onsai "veszélyes" blogjára, ami személyesebb hangvételt ütött meg. Sajnos vagy nem sajnos - döntse el mindenki magának -, Onsai megszüntette ezt a blogot. És még értem is, hogy mért tette. Épp egy hete szüntettem be az iwiwemet: nem sok értelmét láttam fenntartani, gyakorlatilag alig néztem fel rá, és ha mégis, akkor a blogom bejegyzéseit reklámoztam rajta. A végén már untam ezt csinálni, elég nekem a facebook, akkor meg minek erőltessem a másik fenntartását? Szerettem Onsai blogját, de ha úgy érezte, ennyi elég volt, akkor azt el kell fogadni. De! Írásairól szóló blogja teljes gőzzel üzemel, nemhiába, hiszen hamarosan kijön az új könyve! Így aki szeretné vele tartani a kapcsolatot, ezután is megteheti ;)

Izolde Johanssen nem pihen: azon túl, hogy egyik regénykiadását követi a másik, nekiveselkedett a 2012. évi  KIMTE Magyar Fantasy Irodalmi Díjnak is A rejtőzködő múlt című írásával. Az írónő nem kevesebb, mint hat kiadott regénnyel büszkélkedhet, négy további munkája vár hasonló lehetőségre és hozzám hasonlóan sikeresen indult a Microsoft Magyarország és a Kossuth Könyvkiadó Zrt. első ízben meghirdetett ebook-regényíró pályázatán A titokzatos felcser című regényével.

A BoldogSzer szeptemberi témájára beküldött művemnél már említettem, hogy megtörtént a pályázat összefoglalója, és eldöntötték, kik nyilatkozhatnak meg az utolsó témában Aranykert címmel. Én is bekerültem az utolsó fordulóba, kíváncsian várom, milyen eredménnyel zárul. Az biztos, ez a pályázat volt az, ami miatt elkezdtem egy kizárólag fantasztikus vonal után szépirodalmi novellákat is írni.

Egy megállapítás erejéig azért visszatérnék a barcelonai novellaversenyre: ha egy szerző nem tagja egy szervezetnek/nagyobb körnek, akkor magának kell elindítania a hírverést, máskülönben senki rá sem bagózik. Gondolom egy magyar érdekeltségű Pulitzer/Hugo/Nebula/Nobel/stb-díj nagyobbat robbantott volna, mert azért azt figyeli a média, a többit előtérbe kell hozni.
Minden velem készített interjút egy figyelemfelkeltő beszélgetés vagy e-mail előzött meg, próba szerencse alapon. Az eredményét alább taglalom:


Ami még várható: a Szent István Rádió interjúja, a Kultúra.hu, az Észak-Magyarország hírújság és a Gömöri Hírmondó híradása.

Zárásként pedig egy 2009-es cikk (újszülöttnek minden vicc új, azaz 2009-ben nem éltem aktív internetes életet, hogy akkor olvassam), TOP 10 írói hiba, amivel fel lehet idegesíteni a szerkesztőt.

Megjegyzések