Ahány ország, annyi szokás



Hetekkel ezelőtt támadt egy ötletem: kérdezek. Többször és véges oldalról megközelítve felmerült már, hogy hazai viszonyok között  hogyan megy a kiadókeresés. Vagy mennyire nem megy,  ez viszonyítási pont kérdése. 
Aki abban a helyzetben volt, hogy rendelkezett külföldi tapasztalattal, az felhívta a figyelmünket jó pár eltérésre. Óhatatlanul szóba került az is, hogy ki mekkora hangsúlyt fektet az írástechnikára. Ától cettig átrágtuk magunkat rajta, és egyre nőtt bennem a kíváncsiság, hogy hogyan állnak ehhez a határainkon túl élő, idegen ajkú és idegen nyelven alkotó szerzők.
Eredetileg három írót szerettem volna kifaggatni, akiket Barcelonában ismertem meg, végül kettőt értem el, hogy kérdéseimet eljuttassam hozzájuk. Az ír Jamie O'Connell és a marokkói Jamila Hassoune tisztelt meg válaszával.

Leghamarabb az Egyesült Királyságban élő, 31 éves, ír származású Jamie válasza futott be. Az alábbiakat érdemes róla tudni:
  • végzettségét tekintve angol irodalom és történelem BSc, és kreatív írás MSc képesítéssel rendelkezik
  • rendszeresen írt az Evening Echonak, a The Cork Independentnek és a The Heraldnak
  • novelláit több lap is megjelentette, legkiemelkedőbb publikációi közé tartozik  a Some Sort of Beauty címet viselő novellagyűjtemény és az A Curious Impulse című antológiában megjelent alkotása
  • számos elismerés birtokosa, ezek közül a legfrissebb a 2012-es Sea of Words novellapályázat III. helyezése
  • honlapja: http://www.jamieoconnellwriter.com/
Jamie a válaszát rögtön azzal kezdte, hogy figyelmembe ajánlja a The Writers and Authors Handbook című könyv legfrissebb változatának azonnali beszerzését. Szerinte ebben rengeteg hasznos dolog benne van, ami feléjük megállja a helyét. Elmondása szerint náluk mind a kiadók, mind az irodalmi ügynökök örülnek a tehetségeknek. Utóbbiak már csak azért is, mert nekik ebből van a bevételük :) Kiemelte, hogy fontos tájékozódni, hogy milyen zsánerű művel hol, kinél érdemes próbálkozni. Nyilván a gyerekkönyveket (meséket) forgalmazó kiadó bottal se fogja piszkálni a verseskötetünket, mindegy, hogy az mennyire jó. Első lépésnek a kutakodást javasolta, azaz keressük ki a kiadó honlapján, hogy mely szerkesztő lehet érdekelt a mi zsánerünkben. Ha ez megvan, akkor írjunk névre szóló levelet a részére, szerintünk mi mért passzolnánk bele a művünkkel a palettába. Fontos: legyen névre szóló. A Tisztelt Hölgyem/Uram nem járható út. Érdemes azt is betartani, amit a kiszemelt kiadó a honlapján feltüntet a beküldendő kéziratokra vonatkozóan.  Általában ez egy kísérő levélből (max egy oldal, legyen benne rövid életrajzi összefoglaló, és hogy mért írtad meg a szóban forgó művet), egy kb. 400 szavas szinopszisból, és a mű első három fejezetéből áll. Fontos, hogy mind legyen kifogástalan helyesírású, letisztázott állapotú. A szerkesztők utálják a felületes, hanyag munkákat, szerintük ez a szerző lustaságának a jele.
Igen ám, csakhogy a kiadók és az ügynökök évente több ezer megkeresést kapnak. A legjobb, amit egy szerző tehet, ha eleget tesz makulátlanul a kívánalmaknak, és legalább 10+ kiadóhoz lejuttatja a művét. Így már van esély arra, hogy legalább egy helyről érkezik válasz. Ám ha 20-30 hely megkeresése sem vezet eredményre, érdemes azon elgondolkozni, hogy talán a mű még nem áll készen a megjelenésre.

Az írástechnika és a gyakorlás elengedhetetlen. Jamie élt is egy példával: ő még egyetlen olyan kiemelkedő zongoristát nem ismert, aki nem gyakorolt volna ahhoz, hogy elismerjék a tehetségét.


Jamila már egy másfajta világot képvisel. A hölgy jelenleg Marrákesben él, és 1994 óta büszke tulajdonosa a Hassoune Könyvesboltnak. A barcelonai díjkiosztón egyébként írónak és könyvtárosnak definiálta magát.
  • 1995-ben létrehozta a Club du livre et de lecture de Marrakech alapítványt, 1996-tól pedig Utazó Könyvárusként bejárta az Atlasz-hegységet, a későbbiekben számos kulturális rendezvény résztvevője, elindítója
  • két felmérés és a Morroco in movement, a Emigration and the role of the media, a La libraia di Marrakech szerzője
  • olasz, francia és arab nyelven is ír
  • honlapja: http://www.jamila-hassoune.ma
Jamila törve beszéli és írja az angolt, így az ő felelete kevésbé részletes. Marokkóban a szerzők ügynök nélkül dolgoznak, ez alól talán csak Fatema Mernissi a kivétel. Marokkó nyelve a berber és az arab, viszont előszeretettel jelentetnek meg munkákat francia nyelven is. Nem  véletlen, hiszen Marokkó régen francia gyarmat volt.
A megjelenés nehéz, így az sem ritka, hogy a szerzők fizetnek az első könyvnél. Ez később, pláne ha tehetségekről van szó, sokszorosan megtérül.
Marokkóban nagy probléma, hogy az emberek nem olvasnak. Ez megnehezíti a kiadók, szerzők, könyvárusok dolgát is. Jamila maga először olaszul írt, úgy volt számára könnyebb elindulnia szerzői pályáján.

Az írástechnika fontos, legalább annyira, mint maga a tehetség, habár a sorok közül azt éreztem ki, hogy Jamila a tehetséget egy hajszállal mérvadóbbnak tartja.

Köszönöm mindkettőjüknek, és remélem, hogy máskor is lesz módom megismerni távoli országok lakóinak véleményét!

Megjegyzések