Miért kerestetik

Mert nincs miértem. Azt hittem volt, de tévedtem: sosem fogalmaztam meg, nem éltem át igazán, és ez fontos űr. Miértek nélkül nincs vízió, vagy értelme annak, amit csinálok; nincs iránytű, amihez viszonyítok, és nincs belső sikerélmény. Nem tudom, miért írok, és pont emiatt fordulhatott elő, hogy amikor megjelentek a műveim, írótársaim jobban örültek neki, mint én magam.

Nagyobb, és régebbi, mint hittem. | getty images




Figyelem az írótársakat, egyrészt mert érdek nélkül kíváncsi vagyok rá, hogy megy a soruk, másrészt naprakész is leszek így. Pandival leszerződött a Gold Book, és hamarosan útjára engedi a Bizánc történelmi trilógiát. Bartos Zsuzsa sikeresen bekerült Alkonyőrzők művével a Könyvmolyképző kiadó szerzői közé az Aranymosás révén, Izolde Johanssen történelmi vizekre evez át, Lylia Bloom Védtelen című írása közönségszavazás révén a kiadószerkesztő elé kerül. Kae West tarol az írásával, On Sai egy lovaggal történő randizás témáját járja körül várhatóan humoros, remekbe szabott, regényes módon. És ott van mindenki más, aki már sokadik regényén, novelláján, versén van túl - rég nem szárnypróbálgatóként emlegetik őket -, akár úgy, hogy írásához ISBN számot is tud társítani adott kiadó/k égisze alatt, akár úgy, hogy még keresi művei jövendőbeli gondozóját.

Fogadni merek rá, mindez azért történhet meg, mert lobog bennük a miértjük. Tudják, miért írnak, ez hajtja őket a kudarcok ellenére, és ezért tudnak őszintén, tiszta szívvel örülni a sikereiknek. Akkor is, ha az a siker egy pozitív lektori, olvasói öröm, hasznos szerkesztői javaslat, fárasztó gunnyasztás egy könyvfeszten, könyves játék brainstorming végre ötletet szül, befejezik az egyik írásukat helyet adva  a következő történetnek, sorolhatnám.

Lovetta? Hagyjuk most a pénzt. Nyilván az anyagi vonzat is jó, de most nem azon van a hangsúly. Aligha hiszem, hogy akiket felsoroltam, csak és kizárólag a vaskos lóvé reményében publikálnak és miértjüket racionális pénzügyi forrásból szőtték.

Kábé ez történt

Közhely fogalmazódik meg bennem: írói válság. Ennél elcsépeltebb és hazugabb szöveggel most elő se lehetne jönnöm. Sosem volt ott a szikra, a miért, akkor hogyan is kerülhetnék válságba? Nincs itt válság. Most került elém az, amivel eleve kezdenem kellett volna. Megfogalmazni a miértet. Borítékolható volt, hogy eljön egyszer ez a nap. Létszükséglet is, hogy előjöjjön. Miért firkantom le az ötleteimet noteszba, papírfecni szélre, füzet margójára? Miért gyűjtögetem őket? Miért akarnám történetbe rendezni őket? Miért mondok nemet számos más tevékenységre, előrébb helyezve az írást? Miért akarom azt a sztorit megírni? Miért szeretném megírás után kiadatni? Miért akarom, hogy más is olvassa rajtam kívül? Miért? Mi a misszióm, mi a célom, mi a fenéért csinálom ezt az egészet?

Nem lesből támadó élmény volt rádöbbennem, hogy hiányzik valami fontos. Gyűltek itt a szilánkok, hol ide sepergettem, hol oda, nem értettem, mi ez a kupac, a halom, a hegy. A napokban állt össze a formája, és így végre felismertem. Kulcs hajtóerő hiányzik! Kéri a nevét! A névben hatalom van. Megfogalmazása erőt ad.

Erő nélkül az van, amit most látsz: nagyjából 2-3 évet arra szántam, hogy önszórakoztatás szempontjából két fanfictiont írtam. érettebb, miérttel bíró szerző szemében ez nagyon jó gyakorlás. Kérdem én, a miért nélküli: mihez? A publikálásra szánt művek megírásához? Aha. Írtam én már arról, hogyan is állok manapság a publikáláshoz (Valami volt, de elmúlt, 1095 nap), de akkor sem kapcsoltam. Ezek ellenére megtaláltak, megtalálnak a lehetőségek. Elég mostanában megjelent műveim listájára pillantani. Basszus, bár lenne miértem, bár tudnék nekik úgy örülni, ahogy örülhetnék. Rágják a fülem, ha lenne ilyen vagy olyan írásom, vetnének rá egy értő szemet, és mondanák, hol, mit lehetne vele kezdeni.
Az a mű még nincs megírva. Nincs merevlemezen, felhőben nyugvó kész munka. Káosz van, kavargó ötletleves, amit a miért nem rendez történetbe. Abban is kételkedem, miért nélkül érdemes belefogni. Az az írás lenne valamilyen, de szerintem nem olyan, amitől tágra nyílik a szem és meglódulnak az érzelmek. Ész adná a kezdő pöccintést, nem a szív. A miért.

Lássunk neki! | flickr


Nagy felfedezés vár rám. Enélkül kár írnom. 



Megjegyzések