Időtöltés és bárművészet

Nem ilyen volt, de a helyszín jellegéből adódóan kisebb létszámra redukálva miért is ne?
via wikipedia
Szombat volt, és többnyire tudom, mit csinálok a hétvégén. Így volt ez most is. Kóstolót vettem a júniusi TimePass Meetupból, ahol sok érdekességgel találkoztam.
Az úgy volt, hogy

Facebookon jött velem szembe az esemény, és van is egy gyanúm, kinek az üzenőfaláról. Mondom magamban, nem tudom, mi ez, és ha tudni akarom, akkor ott a helyem. A júniusi TimePass Meetup programjában több olyan előadás is szerepelt, ami érdekelt, plusz a helyszínnek a Barcraft 2 esport bárt jelölték meg, amiről - mármint a tesó bárról - eddig csak hírben értesültem, és adódott az alkalom, egyszerre két legyet ütök egy csapásra.
Az utcát könnyen belőttem - pedig a Nyugati aluljárója szívás tud lenni, ha rossz végén jövök fel a metrónál -, a házszámmal már meggyűlt a bajom. Először túlmentem a címen, aztán mikor korrigáltam, egy társasházi kapubeállóra guvadhattam. Végül a megállító tábla segített eljutni a célhoz, és lemenni a bányába föld alá.

Indul a mandula

Bárpult belőve, rögtön volt három kérdésem: hol a vécé, hol egy hideg sör, és merre lesz majd a rendezvény. Meglett a Witchernek írt, de tán Witchesnek szánt vécé, az ízes sör helyett kapott cider (túl van értékelve ez a pia), és a különteremért se kellett messzire menni. Szerencsére nem volt heringező tömeg, és kényelmes helyet leltem egy asztal mellett.

Várakozás közben átfutott rajtam, hogy aktívabb fórumos szerepjátékos időmben ölni tudtunk volna egy rendes asztalizásra is alkalmas helyszínért.

Most meg itt a Barcraft, és a többi, ehhez hasonló hely (Cantina, stb.), ahol nemcsak az esport szerelmesei lelhetik meg a számításukat. Ottlétünkkor is legalább három külön csapat űzött kártyás szerepjátékot.
Ha a nyakba akasztott kártyák nem vezettek volna nyomra, akkor a két plusz 1 beöltöző a segítségemre sietett volna: két lány cosplay díszben érkezett, és volt egy férfiú, akinek két mágnesdarab pihent végig a homlokán. Most vagy trükközött, vagy fémlap van a koponyájába építve. Utóbbiról köztudott, hogy fogja a rádióadásokat...

Álmodtam egy alakot magamnak

Mikrofonhangolás után fél órás csúszással fogott bele előadásába Galaxina, alias Kóti Krisztina, hogy beavassa a résztvevőket a cosplay optikai csalásaiba. Szabók előnyben, de a többieknek sem kellett sajnálnia semmit, mert Galaxina részletesen végigvette, mely testrésszel mit lehet ügyködni ruházatilag a kívánt hatás érdekében. 
Nagyon hamar kiderült, hogy a cosplayes szubkultúra sem mentes a nemek szerinti elvárt testideáltól. Sőt, itt külön kiugróvá is válhat, főleg a megszemélyesítendő karaktertől függő mértékben.
Elvileg a cosplay kiötlőinek az a mottója, a cosplay legyen mindenkié, mindegy hány éves, vagy milyen súlyú az illető, de közösségenként és versenyenként nagyon változó, mennyire követik ezt az elvet.
Igen kevesen engedhetik meg maguknak, hogy a siker érdekében figyelmen kívül hagyják az öltözködési trükköket, a figyelem fókuszálását.
Nagy a nyomás, egyrészt hogy megfeleljen a cosplayes a kiválasztott karakter kinézetének, és hogy a közösségének, a verseny bírálóinak is elnyerje a tetszését. A különbségeket nehezen tolerálják - pl. kövér elf, karcsú törp, ami engem pont izgat, szóval lehet, hogy direkt alkotok ilyen karaktereket, unom a sablont -, és az izmosabb, sportolói múlttal bíró lányok sem biztos, hogy beletalálnak a közízlésbe (pedig...!).
Teljesen megszokott dolog, hogy némely cosplayesnek a sportolókhoz hasonlóan létezik versenyalakja - diétázik a fő időszakban, gyúr a szerepre -, és a téli forma, amivel már nem biztos, hogy indulna. Kivéve, ha tojik az egész elvárásrendszerre, és az alkatához illő karaktert választ.

Miss Röfi hódít

A tested nem a tiéd

Legalábbis némely férfi szuperhős esetén biztos nem. Volt is erről beröppenő poén, Amerika Kapitány Kft-ből szép lassan Kht. lesz a Marvel univerzum előrehaladásával. Államosítás világhatárok nélkül.
Sepsi László, a Pinky szerzője sorra vette a férfiideálokat és a hozzájuk köthető politikát a szuperhősfilmekben. Meglepett, hogy az amerikaiakat a nyugati kultúrkörtől külön említette, a történelmi okokra visszavezethetően. A feminin férfiak is kapták az ívet, mert van olyan felfogás, ami szerint ez a férfiak degenerálódásának a jele, és az egyre több csoffadt srác rossz idők előszele. Mármint a filmekben, a többi egyéni előítélet-probléma. Kicsit sajnálom, hogy nem figyeltem eléggé, milyen szerepet töltenek be a vékonyabb - értsd, nem agyongyúrt - férfi karakterek, pedig Lokit is felhozták erre példának.

Kételőadásnyi szünet

Tudtam, hogy itt lesz ma Varga Bea is, szünetben összetalálkoztunk és míg én sörözésbe kezdtem, annak rendje és módja szerint kihagytunk két soron következő előadást. Röviden megtudtuk egymásról, ki min dolgozik, illetve dolgozott szerzőként, aztán Deszyvel, Galaxinával és Galaxina párjával kiegészülve eszmecserébe bonyolódtunk, amiből pofás kis apokaliptikus small talk kerekedett.
Bea előadására már visszatértünk, Deszy kérdezgette őt jelenlegi megjelenéséről, korábbi munkáiról, mik jönnek még, és az általa teremtett világban a kereszténység helyzetéről, szerepéről.

Ha lúd, legyen kövér

18.15 volt az a lélektani határ, amikor távozóra vettem a figurát. Pusztán azért, mert ezen a szombaton tartották a Múzeumok Éjszakáját, és kinéztem egy programot Gödöllőn. Emiatt kihagytam sajnos az utolsó előadást, elköszöntem Beától, abban maradva, következő könyves rendezvényen igyekszem úgy szervezni az életem, hogy az esti laza levezetéskor is ott tudjak lenni.

Jól éreztem magam, esélyes, hogyha érdeklődésembe vágó előadástémák lesznek akkor újra feltűnök a színen.

Megjegyzések