Ügynököt cégéréről

Ráfizetsz, ha nem figyelsz. | pixabay
Egyik ügynökség weboldaláról mész a másikra, és nem tudod, minek higgy abból, amit látsz? Mielőtt elveszítenéd a fonalat, itt van pár szempont, amik segíthetnek.




Két szempont mind fölött

Az internetes ügynökségkeresés közben sokféle oldalba belefuthatsz. Némelyik beéri az alapokkal (rólunk rovat, értékesítési infók, kézirat benyújtási irányelvek), másutt ennél sokkal bővebben kitérhetnek a tevékenységükre (interjú az ügyfeleikkel, új szerzők kérdéseiből összeállított GYIK, hírlevél feliratkozási lehetőség, hasznos linkek gyűjteménye). Ám van két szempont, amit mindenképpen látnod kellene:

  1. A nemrégiben kiadott könyvek listája. Ahogy előző bejegyzésemben is írtam, ha egy ügynökség hat vagy több hónapja aktív, akkor azért már illik ilyesmit felmutatnia, lehetőleg kiemelt helyen. Minden egyes velük leszerződött író munkájának kiadása maga a siker! Vannak, akik odáig mennek, hogy a kész könyvre mutató linkkel látják el a listán szereplő könyvet, ami átirányít a kiadó/online könyváruház webshopjára. Az sem ritka, ha szerzői önéletrajzot, a kiadott történetről rövid összegzést is elérhetővé tesznek. A cifrázástól függetlenül a szerző neve, a mű címe és a kiadó mindenképpen ott kell, hogy legyen, hiszen ezek azok az adatok, ami alapján több mindent is le tudsz ellenőrizni: a könyv tényleg létezik-e / a kiadás tényleg a közelmúltban történt-e, vagy a kilencvenes évekből szedett adattal van dolgod (az, hogy a múltban ki tudtak adatni könyvet, az nem jelenti azt, a tiédet képesek lesznek egy hónap múlva) / valóban kiadónál jelent-e meg az emlegetett írás (mert az is lehet, hogy magánkiadást tüntetnek fel hagyományosnak, és egy rossz ügynökség bizony simán behazudik ilyet).
    Az se árt, ha az ügyféllistájukról (azaz a kiadókról) is találsz valamit, hiszen ebből látnád a profiljukat, szaktudásukat, erről viszont nem minden ügynökség hajlandó kitenni a teljes listát. Ha valaki nincs rajta, de közben tudod, hogy együtt dogoznak velük, az még nem baj.

  2. Az ügynökségnél dolgozó ügynökök listája háttéranyaggal. Ez azért is jó, mert nemcsak a hozzáértésük derül ki, de az is, hogyha erre az ügynökségre esne a választásod, onnét kivel volna érdemes együtt dolgoznod. Új ügynökségnél elemi kitenni a rólunk rovatot, mert ebből derül ki, korábban volt-e közük ehhez a szakmához, és hogy esetleg az ügynököket hol képezték ki (van, aki nagy nevű ügynökségeknél kezdte, és tapasztaltabbként máshol folytatja).


Minél több legyet lelsz, annál inkább menekülj. | pixabay

Légy a levesben

Ha ezek közül bármelyikkel találkozol egy ügynökség honlapján, gyanakodj. Ha többet is észreveszel, mérget vehetsz rá, ott valami bűzlik, ha pedig majdnem mindbe belefutsz, sürgősen felejtsd el őket.

  • Nincsenek eladási adatok. Egy új helynek kell pár hónap, amíg beindulnak addig hiába is kérnél rajtuk számon ilyesmit, de ahogy fentebb is írtam, akik legalább fél-egy éve fennállnak, illik felmutatniuk eredményeket. Ha ezután sem képesek erre, ott valami nagyon nem stimmel.
  • Ellenőrizhetetlen eladási adatok. Egy megbízható ügynökség legalább a címet, szerzőt, kiadót feltünteti. Egy kevésbé megbízható ködösít: "Eladtunk pár nagyobb kiadónak, mint például a Pulpitus Háznak, Brigittának és Ízisz Kiadónak", "Tavaly eladtunk 12 könyvet". Ennek így semmi értelme, egyáltalán nem lehet utánuk járni.
  • Eladási adatok bizalmasnak vannak feltüntetve. Nem ez a bevett gyakorlat. Az ügynökségek épphogy megvárják, hogy megszáradjon a tinta a kiadóval kötött szerződésen, és azonnal nyilvánosságra hozzák a sikert. Akkor maradnak nagyon csendben, ha nincs miről hírt adni, vagy ha rossz benyomást keltene róluk az a hír.
  • Ügyféllista könyvlista nélkül. Rendben van, nem minden ügynökség teszi ki a kiadói kapcsolatait, de a könyvlista az elvárható minimum. Ez az, amivel ellenőrizhetővé válnak, tényleg kapcsolatban állnak az említett kiadókkal, illetve hogy az adott kiadónál van-e bármi nyoma annak, ők kapcsolatban állnak a kiszemelt ügynökséggel.
  • Hiányzik a rólunk rovat. Sehol egy árva sor arról, kik ők, mióta vannak a piacon, mi köthető a nevükhöz, kik dolgoznak náluk. Ha még a tulaj sem derül ki, hagyd őket. Ha van ügynöklista, de nincs róluk életrajz, áss utánuk. Pofára semmit se higgy el.
  • Elírási hibát, helyesírási hibát, nyelvtani bakit lelsz. Ez egy ügynökségnél megbocsáthatatlan bűn.
  • Téves vagy buta kijelentésektől hemzseg a honlapjuk. Például: szakszerű szerkesztést javasolnak a velük megkezdendő munka elején (szerkesztő tukmálása elindult), szerintük az újakat ritkán sikerül kiadni (hamis mítosz), kijelentik hogy ők csak hagyományos kiadókkal állnak kapcsolatban (ez nagyon wtf, magától értetődő, hogy egy ügynökség a tradicionális, honort fizető kiadókkal szerződik le), újakra specializálódtak (nívós ügynökségnél az újak 1%-ot tesznek ki), sokat szövegelnek arról, hogy a mai szakma alig hagyja szóhoz jutni az eredeti hangokat, mennyi jó történetet író szerző marad publikálás nélkül (ez azt jelenti, az ügynökséget frusztrált szerzők futtatják, ami nem jó dolog).
Ne ítélj elsőre! | dga.org

És amiről azt hiszed, számít, pedig nem is

A látszat gyakran csal. Néha pont akkor, amikor nem kéne. Az internet köré szövődött figyelem több olyan berögzülést is létrehozott, amik a megfelelő ügynökség kiválasztásánál érvényüket veszítik.
  • Az ügynökségek webes jelenléte. Vannak sikeres ügynökségek, amik nem szorulnak rá netes hirdetésre, és beérik annyi megbízással, ami szájhagyomány útján, piaci lista alapján eljut hozzájuk. Ennek oka, hogy a kilencvenes években minden vállalkozás azon kapkodott, minél hamarább felkerüljön a világhálóra, kivéve az ügynökségek. Ez azóta megváltozott, de nem mindegyikük esetében, és pár sikeresnek mondható a kivételek között maradt. (Magyar viszonylatban ennek látom legkevesebb relevanciáját.)
  • A honlap megjelenése. Semmit nem jelent hitelesség szempontjából, jó kinézet viszont keltheti a hozzáértés látszatát.
  • Saját domain név. Sokan azt hiszik, ha egy ügynökségnek telik saját domain névre, akkor ők komolyak, sőt, ez a komolyság első ismérve. Ennek ellenére sok csaló futtat saját néven honlapot, és sok sikeres van jelen ingyenes szerveren.
  • Oldalmegjelenés. Sok rossz, megbízhatatlan ügynökségnek van ocsmány, amatőr weboldala, ahogy némely sikeresnek is. Nem az a lényeg, mennyire felhasználóbarát, letisztult, vagy dizájnos az oldal, hanem megvan-e rajta minden fontos információ, ami a hitelességéhez szükséges.
  • Üzleti tagságok. Némelyeket lenyűgöz, hogy az adott ügynökség bizonyos üzleti csoportban tagként szerepel, pedig nem kellene. Egyedül az a tagság számít, ami a kiadás szakmájához kötődik, ami a tevékenysége szempontjából releváns.

Az irodalmi ügynökségekkel foglalkozó öt részes minisorozatomat hamarosan lezárom, legközelebb az inkompetens és új ügynökségek ismérvei következnek.

Forrás

Az ügynökségek kapcsán korábban közzétett szövegeim:

Itt az előny, ott a hátrány
Óvakodj az irodalmi ügynököktől!

Megjegyzések