Fizetett írói szolgáltatások 1. - szerkesztés

Bizonyítékokon alapuló könydoktorok, vagy kuruzslás? Számít a végeredmény!


Megírtad a történeted, többször belemásztál már a szövegbe, valami mégsem gömbölyű. Feszít a vágy, mások is megismerjék az írásodat, nem szívesen tennéd félre hónapokra, hogy csak aztán ess neki, vagy egyszerűen úgy érzed, segítségre szorulsz? Ördögtől való-e szabadúszó szerkesztő segítségét kérni?



Amire egy szerkesztő képes

Válaszolva gyorsan az intróban feltett kérdésre dehogy ördögtől való. A szabadúszó, független szerkesztők, más néven a könyvdokik pont arra vannak, hogy díj ellenében elolvassák a kéziratodat, megnézzék a szerkezetét, stílusát, karakterfejlődést, magát a sztori ötletmagvát, a belső koherenciát, a nyelvtant, írói technikádat. A megállapodásotoktól függően javíthatják, újraírhatják, illetve jegyzetekkel, részletes tanácsokkal láthatják el a szövegedet.
A különbség közöttük és  kiadók belsős szerkesztői között az, hogy a kiadó szerkesztője nem a maga nevében, hanem a kiadójáéban dolgozik, és azért vet be mindent, hogy kiadási állapotba hozza a szöveget, ahol a saját szempontjain túl a kiadójáé is érvényesül.
Minden kiadásra "ítélt" könyv átesik belső szerkesztésen, ez a normál kiadási folyamat része és honoráriumos kiadás esetén nem számolnak fel érte külön díjat.
A független szerkesztőt a szerző fizeti, hogy milyen szinten nyúlhat bele a szövegbe, azt szintén ő dönti el.
Jó, ha tudod, hogy különböző szerkesztési szintek léteznek.

  • kéziratkritika: ebben az esetben megnézik a műved erősségeit, gyengeségeit, bejelölik a problémás részeket, javítási javaslatot tesznek, de nem adnak jelenetszintű szerkesztési tanácsot.
  • fejlesztő szerkesztés: tartalmi és érdemi szerkesztést takar. Rámegy a szerkezetre, stílusra, tartalomra, rámutat  speciális problémákra, pl. a rossz helyen használt írói horgokra, eltolt ötletre, merev párbeszédekre, kidolgozatlan karakterre, stílusproblémákra, gyenge szövegre.
  • sorszerkesztés: mondat szintre lemennek, figyelik a bekezdéseket, szóhasználatot, a dialógusok ritmusát, hogy gördülékeny legyen a prózád.
  • segédszerkesztés: kiszúrja  a gyakori logikai és folytonossági hibákat, ellenőrzi a helyesírást, központozást.
  • korrektúra: ez az elírásból fakadó hibák, illetve formázási, kisebb technikai bakik felkutatását takarja.
A terminológia, és a hozzájuk köthető feladatkörök szerkesztőnként változhat: mást értenek alatta, másképp nevezik. Így előfordulhat hogy szimplán könnyű, közepes, erős szerkesztést emlegetnek. Lényeges, hogy mielőtt kezet rázol egy szabadúszó szerkesztővel, tisztázzátok ezeket a fogalmakat.

Mikor lehet rá szükséged?

Drága muri független szerkesztőt felfogadni, főleg ha jó szakembert szeretnél. Érdemes eltöprengened, biztos, hogy kell ez neked? Ha szerzői kiadási modellben publikálsz, és komolyan veszed, akkor igen. Ahhoz, hogy álld a versenyt, és minőségi munkát adj ki a kezedből, elengedhetetlen a szerkesztés.
Akkor is jól jöhet egy fizetett szerkesztő, ha ez döntené el, kiadják-e a munkád, továbbá ha olyan szakterületről írsz, amiben otthon vagy de nem számítasz hivatásos írónak.
Mások akkor gondolkoznak el a fizetett segítségen, ha ügynökségeket megjárt írására pozitív véleményt kapott, mégis elutasították. Ilyenkor borítékolható, valami nem klappol, és kell a friss szem, aki rávilágít ezekre.

Ha most vágsz bele az írásba, és ismerkedsz ezzel a világgal, számolj el magadban tízig, mielőtt pénzt lobogtatva rohannál szerkesztőt keresni. Végy számításba más alternatívákat is. Például jót tehet egy kritikus barát szeme, helyi írócsoport/kör, online csoportok vélemény, írói kurzusok elvégzése. Általad is ismert profi író javaslatát is kikérheted. Ezek közül bármelyik megadhatja ingyen azt a segítséget, amire szükséged lehet. Visszajelzések nélkül nincs objektív munka, nélkülözhetetlenek.
Bármilyen helyzetben légy, szerkesztőt felbérelni nem olyan, mint kocsit szervizbe vinni, ahová beadod, x óra múlva kész és viheted. Kezeld tanulási lehetőségként, esélynek, hogy fejleszd a készségeidet.
Hiszed, vagy sem, az önszerkesztés lényeges része a szakmának. Ha komolyan veszed az írást, ebben a lehető legjobbra kell törekedned.
Egy írókurzus, kritikai csoport jobb befektetés lehet, mint szerkesztési szolgáltatásért fizetni.


Hülyeségre nincs orvosság.
Amire még egy szerkesztő sem képes

Légy realista. Van pár dolog, amit nem képes helyetted megtenni, varázsjavítás nem létezik. Ha az alábbiak közül bármelyikkel találkozol, légy szkeptikus:

  • A szerkesztés szubjektív, nincs pontos kerete, stílusa, és tutira ráncba tudja szedni az írást. Hazugság. Még a legjobb szerkesztő sem tudja jóvá tenni a rossz kéziratot, vagy közepes szövegből kasszasikert készíteni. Abból dolgoznak, amilyük van, a szerzőnek tisztában kell lennie a gyengeségeivel.
  • Létezik recept a bestsellerré varázslásra. Bármi azzá válhat, néha a kiadók is meglepődnek, (és van, amikor nem). Aki ilyet ígér, az orrodnál fogva vezet.
  • Őutánuk tutira szerződést köt veled a kiszemelt kiadó. A jó szerkesztő fejleszti a kéziratot, de többön múlik, kapsz-e konkrét ajánlatot. Ott a kiadói szerkesztő ítélete, az olvasói ízlés, az eladhatóság, a zsáner.
  • Elérik, hogy felhívják az ügynökség/kiadó figyelmét a munkádra. Jó szerkesztő ismeri a határait, ahogy a szakma is ismeri a gyenge képességű szerkesztőket. Pl. ha kísérőlevélbe beírod, profin szerkesztett cuccot küldesz, nemhogy növelnéd vele az esélyeidet, hanem épp ezzel csökkented. Hiába csúcs valóban a szöveged, felmerül a kérdés, milyen gyengeségeket rejthet, ami később gondot okozhat a veled való munkában. Sokkal könnyebb olyan szerzővel dolgozni, aki külső segítség nélkül is elfogadhatót alkot.
Ne ezen múljon, mit úszol meg!
A csalás vörös vonala

A szerkesztés úgy kell a szövegnek, mint egy falat kenyér, de azért légy észnél, ha a következőkkel találnak meg:

  • Ha szerkesztői szolgáltatás igénybevétele a kiadóktól/ügynöködtől jön, ott valami mindig bűzlik. Nagy ritkán előfordul, hogy ígéretesnek találnak, ám azt is belátják, fejlődnöd kell, de az ilyen ajánlatok mögött többnyire más motiváció húzódik meg. Figyelj oda, ha a saját kiadód veti fel, fizess plusz szerkesztésért, mert ezért nem szoktak külön pénzt kérni. Ügynökség akkor próbálkozhat be ilyennel, ha rendelkeznek ilyen szolgáltatással. A dörzsöltebbek látszólag más cég szerkesztési szolgáltatását promotálják, akik más név alatt szintén ők.
  • Saját kiadód saját szolgáltatásért akar lehúzni? Összeférhetetlenség! Biztos, hogy a te érdekeidet képviselik, ha rajtad gyarapodnak?
Nem lehet elégszer ismételni: megbízható, hagyományos kiadási modellben dolgozó kiadó semmilyen cím alatt nem kér és nem fogad el pénzt a szerzőitől.
  • Az ügynökség kijelenti, a képviseleted feltétele a fizetett szolgáltatás bevállalása. Megkérdőjelezhető kitétel, bizonytalan kiadók arra is képesek, hogy a rendes folyamat pénzes részeként állítsák be. Ismét összeférhetetlenséggel állsz szemben.
  • Nagyon dicsérik a munkád, ígérgetnek mindenfélét. Jó szerkesztő ilyet nem mond, mert egyszerűen semmire sem lehet garanciát vállalni.
  • Ügynököd bizonygatja, a kiadók szeretik az eleve megszerkesztve küldött munkákat. Ezzel a dumával lehet csak igazán megvezetni egy szorongó írót! Bemesélnék, hogy a kiadói szerkesztőknek nincs ideje az írások gyomlálására, és a tökéleteset szeretik. Undok csúsztatás. Egyrészt alternatív forrásokból is megtudhatod, mit kéne még javítanod a műveden, másrészt hiába vannak telepakolva a kiadói szerkik munkával, nem igaz hogy nem dolgoznának a szövegeken, és csak profin hajlandókba belenézni. Annyira jó írást adj le, amilyenre képes vagy.
  • A szerkesztő bizonygatja, ő mindenféle szöveget vállal és szabványokkal dolgozik. Egyrész specializálódni szoktak, és csak a tapasztalatlanok dobálóznak szabványokkal.
  • A szabadúszó szerki nem leellenőrizhető, így fogalmad sincs, megvan-e a kellő hozzáértése.
  • Célzottan kerestek meg. Honnét jutottak hozzá az email címedhez? Mondjuk feliratkoztál egy hírlevélre, talán nem is emlékszel rá, mikor. Ezeket a levelezőlistás adatokat eladják harmadik félnek, és spamüzenetként kaphatsz bármit.
  • A kinézett szerki elutasítja az ésszerű adatszolgáltatást: referenciák, szakmai életrajz, mintaszerkesztés.
  • Túl sok a bizonytalanság a feltételek egyeztetésekor. A leghatékonyabb, ha mindent leírtok. Egyrészt nyoma marad, másrészt eloszlatja a félreértéseket, ki mennyiért mit vállalt. Ha az ár talány, vagy nem derül ki egyértelműen, hogy az mit takar, ne dolgozz vele.

Forrás



Megjegyzések