Amit Szepesy Gyula Nyelvi babonáiból tanultam



Mindig van min okulni, mindent az ízlés kavar meg.


Germanizmusok

"Ha klasszikusaink életre kelnének, és elolvasnák a szerkezetről 100 év óta összeírt cikkeket, kézikönyveket és nyelvtanokat, akkor vagy a saját műveiket dobnák a tűzbe - szégyenükben, vagy a nyelvhelyességi irományokat - haragjukban."

"A germanizmus vádját valamikor az 1860-as évek táján agyalta ki néhány nyelvész, tanár és nyelvtaníró, és ez a koholmány egy-két évtized alatt járványként terjedt el nyelvészi és tanári körökben."

"A legközelebbi rokonnyelvek tanúsága szerint tehát kétség sem fér hozzá, hogy a magyar lenni + -va, -ve igeneves szerkezet gyökerei az ugor korba nyúlnak vissza, amikor őseink még hírét se hallották a latinoknak vagy a germánoknak."

"A magyar nyelv minden rétegének tanúsága szerint a szerkezet a cselekvés vagy történés EREDMÉNYÉNEK jelzésére jött létre."

Mire jó?  Személytelen mondatszerkesztésre, állapotjelzésre, cselekvés intenzitásának fokozására, mozgás befejezettségének jelölésére.

Őket, azokat

"'Ő személyre, az dologra vonatkozik'. Ma is sokan vannak, főleg laikusok, akik így vélekednek."

Arany véleménye a témában: "Nyelvész urak jobban 'tudják', A költő jobban 'érzi'."

"A közölt példák alapján megállapíthatjuk, hogy a magyarság legalább 700 év óta használja a mutató névmásokat visszautalás céljából emberekre, állatokra, növényekre, élettelen tárgyakra egyaránt."

Páros testrészek

"...a népnyelv és a köznyelv egyformán használja a páros testrészek nevét egyes és többes számban."

"Ez a nyelvi jelenség gyakori a mindennapi nyelvben, íróink kivétel nélkül élnek vele, nyelvjárásainkban is járja, tehát helyesnek kell elfogadnunk. Valamennyi rokon nyelv gyakran használja a páros testrészek nevét többes számban. Persze egyes számban is. Ezek szerint az egyes és a többes számú használatot egyaránt finnugor örökségnek tarthatjuk. S ha azt tapasztaljuk, hogy a páros testrészek nevének többes számú használata legrégibb nyelvemlékeinkben is föllelhető, akkor semmi okunk sincs föltételezni, hogy nyelvünkben valaha is kizárólagosan egyes számot használtak volna a páros testrészekkel kapcsolatban."

Ami, amely

Lásd őket és azokat témakör.

Lassankint, lassanként

"...mindig akadnak olyan emberek, akik nem tudnak belenyugodni a sokszínűségbe, és a nyelvi változatok közül csak egyet hajlandók megtűrni."

Magyarban, dánban, olaszban

2012-ben beszóltak amiatt, mert használtam. Pedig...! "...nem új nyelvi jelenségről van szó. Valamikor régen ez a rövidebb forma volt a gyakoribb."

"Ha pedig Pázmánynak jó volt a Morva, Zrínyinek a Lengyel és az Olasz, Aranynak a Norvég, akkor a kései utódok se akadjanak fönn a Spanyolon."

Oldal, lap

Erről először hallok, és tanulságos.

"Íróink manapság szinte kivétel nélkül az oldal szót használják a papírlap egy-egy síkjának jelölésére. ...  Oldal-nak nevezik a papírlap egyik felét a napilapok és a folyóiratok is egyöntetűen."

"Evvel az általános és egyértelmű nyelvhasználattal kezdettől fogva szembehelyezkedtek, és mind a mai napig szembehelyezkednek a nyelvészek, akik a saját különleges nyelvük, szakzsargonjuk szerint lap-nak nevezik az egész papírlapot és a papírlap egy-egy síkját is."

Mondattani babonák

"Régóta kedvenc vesszőparipája a tanároknak, hogy kötőszóval nem kezdhetünk mondatot. Pedig a mindennapi beszélgetés közben és az irodalmi olvasmányokban is gyakran találkozhatunk olyan mondatokkal, amelyek kötőszóval kezdődnek..."

"Ugyancsak a tanárok hirdetik tévesen azt is, hogy a magyar nem szereti a hosszú összetett mondatokat. Az igazság az, hogy minden költő és író műveiben olvashatunk rövid és hosszú mondatokat egyaránt."

Állítmánnyal is lehet mondatot kezdeni.

Megjegyzések