Bittel, cellulózzal

A Facebook egyik szerzők által látogatott és alapított csoportjában időről időre terítékre kerül az e-könyv. A szerzőket foglalkoztatja az e-könyv jelene, jövője, és a létét övező vélemények, hozzáállások. Van, aki határozottan állást foglal a témában, más még nem döntötte el, hogyan kéne kezelnie. Az e-köny kérdés főleg akkor élesedik ki, ha egy pályázat lezárultával nem papírmegjelenést, hanem e-megjelenést ajánlanak fel a mű írójának. Hogyan fogadja a lehetőséget? Siker? Kudarc? Gőzöm sincs?
Körbenéztem a neten, mégis milyen előnyöket hátrányokat tárgyalnak ki az e-könyv kapcsán, és igyekeztem azt felsorolni, és természetesen a két lista végén személyes konklúziót vonni.

Előny

  • nincs nyomtatási, raktározási, gyártási költség
  • általában olcsóbb, mint egy papír könyv
  • környezetkímélő
  • könnyen és gyorsan hozzáférhető
  • változtatható betűméret
  • egyéni ízlésre szabható betűtípus
  • ideális kis példányszámú megjelenéshez
  • interaktív elemeket (link, stb.) tartalmazhat
  • nyomtatható
  • nincs kiszállítási díj
  • lassabban rongálódik a papír könyvhöz képest
  • kereshető szövegrészek
  • egy készüléken több mű is elfér
  • archív, sosem kiadott, régi és tudományos tartalmakhoz is hozzá lehet férni általa
  • úti könyv esetén praktikus felolvasó szoftverrel kombinálni
  • ideális vakoknak felolvasószoftverrel kombinálni
  • online könyvtár lehetősége
  • megtakarítható polc folyóméter a könyvtárakban
  • helytakarékos
  • bizonyos e-könyvolvasók kijelzőjét napfényben is lehet olvasni
  • bizonyos e-könyvolvasók kijelzőjét sötétben is lehet olvasni
  • aki e-könyvet olvas, átlagosan több könyvet olvas, mint aki csak papírkönyvet forgat


Hátrány


  • papírkönyvnek nagyobb a presztízshatása
  • használatához elektromos eszköz kell
  • formátuma megszabja, milyen készüléken olvasható
  • könyvtárakban nem kölcsönözhető, csak helyben olvasható
  • nem ad személyes, intim érzést
  • feltörhető a védelem ellenére
  • nem tapintható, szagolható, lapozható a hagyományos módon
  • hordozóhardvere sérülékenyebb a nyomtatott könyvnél
  • a speciális e-könyvolvasó drága
  • gyors műszaki változás, nehéz tartani a lépést
  • a képernyőfelbontás nem minden esetben elég jó
  • az e-könyvolvasó hozzáférhetősége még mindig nem elég jó
  • művek hozzáférhetősége korlátozott, azaz nem minden mű érhető el elektronikusan
  • kompatibilitási problémák: adott olvasóra vett mű gyakran nem olvasható PC-n
  • olvasóból nem lehet nyomtatni
  • korlátozott, és eltérő jogok, mint a nyomtatott könyv esetén
  • nincs rá stabil üzleti modell
  • nincs rá professzionálisan kidolgozott tulajdonjog-védelem
  • könyvtárban felmerülő katalogizálási problémák
  • elfogadhatatlan, vagy csak nehezen teljesíthető licencfeltételek a könyvtár felé
  • elmaradó tartalmi és minőségi ellenőrzés
  • problémás jegyzetelési lehetőség
  • szokatlan, nem felel meg a régebbi elvárásoknak
  • többször kell lapozni, mint a nyomtatott könyvet
  • áfája a nyomtatott könyv 5%-ával szemben 27%
  • felületesebb olvasást eredményez
  • megerőltetheti a szemet
  • nincs fizikai másolata
  • nem szeret mindenki monitornál olvasni
  • nyomtatás esetén több papírt elhasznál, mint nyomtatott könyv esetén
  • transzfernél információvesztés esete állhat fenn
  • letöltési problémák online webáruházakból
  • albumok esetében kevésbé élvezhető képek
  • lemerülő adathordozó
  • szoftverhibák
  • nehézkes egyszerre több művet olvasni egyazon készüléken
  • internet hozzáférést igényel a megszerzése
  • fizikailag nem szépek
  • a nyomtatottal szemben nehezebb érzelmet kötni példányaihoz
  • kevésbé autentikus

Zárásképp

Remélem, senki sem fog számolgatásba, hogy mennyivel több a hátránya, mint az előnye. Ez nem a tételszámok harca. Korában azt írtam a Facebookon, hogy nem számít, milyen formában jön ki egy történet, mert a sztori a lényeg, ezért választottam a fenti képet is. Ennél idealistább szöveget nem is fogalmazhattam volna meg. A valóság rendre rám cáfol.

Igen is, számít a formátum.

Számít a szerzőknek. A többség automatikusan magasabbra értékeli az olyan ajánlatokat, ami papír megjelenést ígér, mintha e-könyves lehetőséget csillantanak fel előttük. Értéktöbbletet feltételez. Ezáltal komolyabb lesz a szemükben, feltételezik, hogy ezzel megugrottak egy képzeletbeli szintet, azaz igazán megérettek a kiadásra, most válnak igazi írókká. Kivívták a kiadó odaadóbb figyelmét, aki így fejezi ki a jövőbe és a mű sikerébe vetett hitét, egyúttal az írók remélik, szövegeik nagyobb gondozást kapnak szerkesztés, lektorálás szintjén.

Számít a környezetnek. Erősíti azt az elképzelést, papíron kijönni a valami, nem elektronikusan. "Ja, csak e-könyv? Azt hittem, nagyobb dobás, méltó a papírra. Pedig az XY is úgy jött ki, ő pedig húzónév..." Idősebb korosztály visszariad a e-formátumtól, akkor is, ha egyébként szívesen elolvasná a művet.

Számít a kiadóknak. Eleve úgy tűnik, mintha második dobogós jutalomnak tartogatnák pályázatok esetén, amiből süt a bizonytalanság. Hiszen joggal vetődik fel bennem a kérdés: talán nem olyan jó a mű, kinyomtassák, így bebiztosítják magukat a kisebb költséget igénylő digitális verzióval? Néha ennél sokkal direktebben, kereken közlik az íróval, ne várjon akkora szöveggondozást, mint egy papír könyv esetében. Kérdem én: ha maguk az érintett kiadók sem veszik komolyan az e-formátumot, hogyan várják el, az írók, olvasók "rákapjanak az ízére", és ne másod vagy rosszabb rangú hordozóvá degradálják? Szembeötlőbb, hogy míg egy nyomtatott könyvet könyvfesztiválokra visznek, megismertetésükre nem sajnálják a könyvbemutatókra, nyereményjátékokra, író-olvasó találkozókra, dedikálásokra szánt időt és energiát, addig az e-könyv mostohatestvérként a neten csücsül, és talán széljegyzetként megemlítik, "ilyenünk is van". Már pedig egy e-könyves szerző is joggal elvárhatja azt a bánásmódot, amit egy papírkönyves.

Engem most nem érdekel a fejlettebbnek beharangozott Nyugat, vagy az USA, ahol állítólag más a helyzet. Én nem ott élek, hanem itt, Magyarországon. Úgy látom, hogy olvasói, írói, és kiadói szinten sem döntötték még el, mi legyen az e-könyvvel. Megkockáztatom, a megfelelő üzleti modellt sem dolgozták még ki rá, így aztán nehéz álláspontot felvállalni.

Tény, hogy a papíralapú értékesítési modell nem működik a digitálisnál. Az is, hogy eltérő a használati és vásárlási joguk. Azt is emésztgetem, hogy lassan nem a megjelenés a lényeg - hiszen akkor kiadóhajkurászás helyett az írók egyszerűen csak feltennék a netre a műveiket -, hanem minőségi faktorként ott szerepel az is, milyen formában szeretnék viszontlátni a történetüket, és ebben a küzdelemben a nyomtatott forma a befutó.

A presztízshatás nem önmagában létezik. Táplálják a kiadók, táplálják az ismerősök, barátok, rokonok, így aztán író legyen a talpán, aki meri "alább adni" és beadja a derekát a digitális formának és felhőtlenül, büszkén örül neki.

Utóirat: párom szerint ez olyan, mint mikor valaki kijelenti, ő személygépkocsival hajlandó utazni, más meg kerékpárral. Mindkettő közlekedésre való, mégsem ugyan azon a módon használják.

Képek: Moncheron, Christylim, Curvywriter
Honlapok: Könyvtári figyelő, Book&Walk, Investopedia, Daily Infographic

Megjegyzések

  1. Tanulságos összefoglalás, elismerésem :) Üdv: Anna W.

    VálaszTörlés
  2. Gratulálok! Alapos munkát végeztél!

    VálaszTörlés
  3. Lájk. Viszem és megosztom.

    VálaszTörlés
  4. Ezt a megjegyzést eltávolította a szerző.

    VálaszTörlés
  5. A "presztízshatást" ugyanúgy táplálják az írók is, amikor nemet mondanak az e-bookra még akkor is, ha jó a koncepció.
    Szóval ez róka fogta csuka.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Ezzel teljes mértékben egyetértek. Nincs bűnbak, a helyzetet több oldalról teremtik meg.

      Törlés

Megjegyzés küldése