Költőkkel játszó kamu tünemény

Még ha a kamu árnyékának völgyében járok is, nem félek a gonosztól
credit: deviantart


Verseket írsz és azt szeretnéd, hogy már azelőtt megismerjék a munkásságod, mielőtt kiadásra adnád a fejed? Indulj verspályázatokon! Tarts velem az irodalmi pályázatok buktatókkal teli világába!


Négy lába van a lónak, mégis megbotlik

Költőként a műfaj, az olvasóközönség sajátosságai, az eladhatóság módszerei miatt egészen más kihívásokkal kerülhetsz szembe, mint azok, akik prózában alkotnak, ám a pályázatok világában ezek a különbségek elmosódnak. Számos lehetőség áll előtted, és ezzel együtt számos buktató is. Némely pályázat az egódra akar hatni - és az Ördög ügyvédje óta tudjuk, a hiúság az ördög kedvenc bűne -, mások a frusztrációdra, de mindkettőben közös, hogy a pénzedre vágynak.

Ne legyenek illúzióid. | quickmemes
Átverés, antológia a neved

Tucatnyi olyan pályázat létezik, ami költőket vesz célba. Rendes esetben a nyerteseket a pályázati kiírásoknak megfelelően kifizetik, a munkáikat antológiába rendezve kiadják és azt hagyományos módon szélesebb közönségnek értékesítik, a lehúzós helyeken viszont a célközönség könnyen benned és az ismerőseidben merül ki.
Az ilyen pályázatoknak a működése egy kaptafára készül. Reklámokat helyeznek el újságokban, magazinokban, online portálokon, amiben a fő nyertesnek pénznyereménnyel, az elődöntősöknek, döntősöknek garantált megjelenéssel kecsegtetnek. Nevezési díj nincs. Annyi verset küldhetsz be hozzájuk, amennyit csak akarsz, a lényeg, hogy darabonként ne legyenek hosszabbak 20-25 sornál. Ez azért fontos, mert így több művet tudnak egy kötetbe belepasszírozni, azaz többeknek írhatják azt, bekerültek, és így burkoltan több embernek adhatják el a kiadványt. Nincs valódi verseny, ez a vásárlásgenerálás egyik módja, mindjárt meglátod, hogyan.
Aki indul a pályázaton, kap egy egófényező mailt, hogy bekerült az elődöntősök közé, és máris felajánlják, hogy kedvezményesen megveheti az antológiát, ami tartalmazza a szerzői életrajzát is. Ezt akkor is bedobhatják, ha elvileg a nyertesnek pénznyereményt ígért a kiírás, sőt, ennél többet is: végy tőlük a versed sorával ellátott bögrét, plakettet, audiószalagot a felmondott szövegeddel, vagy most szerezz tagságot valamilyen költőket összefogó szövetségbe, vegyél részt csak ma csak ennyiért drága alkotói konferencián, ahol minimum egy híres nevet elsütnek, hogy így próbáljanak színvonalat hazudni az eseménynek.
Ha az volt a szándékod, hogy kinyomtassák a versed, akkor szó sincs átverésről, azt ezek a helyek is maradéktalanul teljesítik, ám ha széles körben terjesztett megjelenés a vágyad, akkor azt hiába várod. Itt az egyetlen polc, ahova kikerül az alkotásodat tartalmazó kötet, az a tiéd, a rokonaidé, barátaidé, ismerőseidé. Boltok, könyvtárak nem kapnak belőle, a raktározást nem oldják meg. A bekerült művek szakmai bírálata kétséges, hitelességük és elismertségük a szakmában kifogásolt. Az idős emberek és a kamaszok egyaránt beleeshetnek a magánantológiás félrevezetésbe, és sajnos elhiszik, ha egy ilyen alig/semennyire ismert kiadványban megjelentek, az számít, az tiszteletet érdemel, pedig nem így van.
Ezek a jelenségek bizony novellisták, cikkírók, fotósok esetén éppúgy érvényesek lehetnek.

Addig facsarnak, míg van belőled mit. | pixabay
A lehúzás száz arca

Fizess a nyomtatásért, fizess a terjesztésért, fizess a tárolásért! Ismerősek? Akkor van egy rossz hírem: itt a könyvek eladása helyett arra törekednek, hogy különféle szolgáltatások igénybevételével kiforgassák a szerzőket a pénzükből. A kiadó megspórolja a piacon mozgolódást, cserébe magas díjakkal és alacsony ígéretteljesítéssel szolgálnak. Hogy még szebb legyen a történet, ehhez borzalmas szerződéseket tolnak eléd, végeredménynek pedig kis ronda könyvet. Gyakorlatilag bárkit kiadnak, aki képes megfizetni az árát, mindegy a szöveg minősége. A magánkiadói gyakorlattal való egyezés nem a véletlen műve, csak itt versekre (és/vagy novellákra) specializálódtak.
Ennél sokkal jobb alternatíva a self publishing (szerzői kiadás), a print-on-demand (POD, igény szerinti nyomtatás) modellje, és az e-könyves megjelenés. Kevesebb költséget emészt fel, az elektronikus forma könnyebben rendelhető és tárolási díjat sem kérnek érte. A marketinget így is neked kell bonyolítani, de kevesebb az esélye az átverésnek.
Ámde. Mióta megerősödött a net, és felbukkant a POD, egyszerűbbé vált a könyvkiadás, emiatt elszaporodtak a kis kiadók. Közöttük többen a verseket szemelték ki profiljuknak, ami mind szép és jó, de nem árt az óvatosság.
  • Némelyek közülük álruhás lehúzós kiadók, akik minden megjelenési fázisáért díjat számolnak fel (szerkesztés, borítótervezés, stb.), és erre legtöbbször csak a szerződés aláírásakor derül fény.
  • Hagyományos kiadónak hirdetik magukat, a szerzőtől nem kérnek díjfizetést, de a könyveiket a szerzőnek is értékesítik, sőt, vásárlásra (esetenként minimum megveendő darabszámot is megneveznek), és barátokat, családot megcélzó viszonteladói viselkedésre buzdítják. Mivel ezek nem ismert szerzők, esélyük sincs eladni a beszerzett köteteket és rajtavesztenek.
  • Mivel folyamatosan szükségük van az új szerzőkre, a minőségre való tekintet nélkül elfogadnak szinte mindent, beteszik őket egy POD modellbe, de a fogyás elősegítéséért egy szalmaszálat nem tesznek keresztbe, törje magát a szerző.
  • A felkészületlen, szakmai hozzáértés hiányával küszködő kiadói alkalmazottak gyakran eredményeznek látványra is pocsék, gyengén szerkesztett kiadványt. Emellé jönnek a hajmeresztő formátumú és tartalmú szerződések, a gazdasági problémákról szóló pletykák, végül eltűnnek a süllyesztőben, mintha sosem lettek volna.
Örökzöld javaslat: ellenőrizz! Az se baj, ha duplán, több forrásból. Mióta áll fenn a kiszemelt kiadó? A publikálásnak nyomai vannak. Milyenek a termékeik? A kinézet, a szerkesztés a cégér. Kell fizetned? A termékeik ára reális? Boltokban fellelhetők? Ez néha bonyolult egy kis kiadó esetén, ám ahol azt látod, a kiadó saját webshopja mellett a szerző maga is árusítja a könyvet, ott valami nem stimmel. Milyen a szerződés? Mik az ottani szerzők tapasztalatai?

Költőként milyen élményeid vannak?

Források:

Megjegyzések